Az Echerolles család kapcsolata Rétszentmiklóssal (Nagyrábé)A család kapcsolata Rétszentmiklóssal 1846. augusztus 16-án tartott esküvővel kezdődik. 1846. augusztus 16-án a nagyváradi Szent László plébánián házasságot kötött a francia honból származó Giraud des Echerolles Károly  császári és királyi hadnagy (1819. június 23), valamint a várbói Kruspér Laura Mária (1808 augusztus 3)(Forrás: házassági anyakönyvi kivonat) Kruspér Laura Mária,  Kruspér Sándor és Sántha Mária Magdolna gyermeke.(Forrás: születési anyakönyvi kivonat) A Kruspér család fiú ága kihalt, a házasság utáni névhasználat Echerolles Kruspér. A Nagyváradi Püspökségtől vásárolt ház lett a családi központ.   A Kruspér család az 1938-ban kiadott "Bihar Vármegye Monográfiája" szerint 1750 körüli időtől birtokolja Rétszentmiklóst. Ugyancsak a monográfia szerint 1864-ben az Úrbéri elkülönítéskor 4700 hold volt az Echerolles Kruspér család birtokában.  Az Echerolles család az 1789-94-es polgári forradalom után került előbb Bécsbe, majd Nagyváradra.Károly osztrák katonaiskolát végzett Grátz-ban, és 1838-tól mint kadétkáplár hagyja el az iskolát és a "Hessen Hamburg" 19. gyalogezredben szolgál.1840 június 1-el kinevezik hadnagynak és a "Báró Máriási" 37-ik gyalogezredbe kerül Nagyváradra. A Francia nemesség után, Osztrák nemességet kap, majd később a magyar nemességet is megkapja. A család által egykoron elkészített családfa kutatás 1543-ig vezeti vissza a család eredetét a francia honban. Ugyancsak a család korábbi kutatása alapján van leírva, hogy a Kruspér család Zemplén megyéből származik.várbói Kruspér István Mármaros adminisztrátora. 1744-ben adományba kapta a rétszentmiklósi birtokot Bihar megyében. Ettől kezdve lett a Kruspér család Bihar megyei.A nemességet „várbó”-i előnévvel 1618-ban adományozta II. Mátyás Kruspér Istvánnak, nejének Katalinnak és 4 fiúknak Istvánnak, Andrásnak, Györgynek és Jánosnak. Kastély: Rétszentmiklós (Nagyrábé) Papp Gyuláné visszaemlékezése szerint, aki a családnál dolgozott 1918-tól 1923 ig. A benti kastély (Rétszentmiklósi) nem egy időben épült. Eredetileg egy régi kúria ált a helyén melyből csak a kápolna rész maradt meg. (A jelenlegi nyugati szárny) 1909-re fejeződik be az első átépítés Sándor esküvőjére. Mai állapotát 1927-ben nyerte el, a későbbiekben csak belső átépítések történnek.1945 után a Gépállomás használja később Mezőgazdasági szakiskola működik falai közt, majd a Petőfi Szövetkezet irodája. A szövetkezet felszámolásakor a  RÁBÉ-PORTA kft vásárolja meg. Jelenleg folyik a teljes rekonstrukciója.   Kastély: Füstpuszta Pántya János emlékezete szerint aki 1921-től 1945-ig élt a tanyán, a Füstpusztai kastély 1910 körül épült ujjá. Az Echerolles család birtokában lévő levelek bizonyítják, hogy 1870-ben már postát vittek a birtokra. Az első kastély vagy kúria építését a kiegyezés utáni időszakra tehetjük 1860-1870 közzé. A családi bírtok előbb háromfele majd Laura testvérüket kifizetve, kétfele válik. A benti kastély (Rétszentmiklós) és a birtok fele a Sándor ágé, míg Füstpuszta és a kastély a Gilbert ágé. A Füstpusztai kastély első bontására 1947-48-ban kerül sor. A család Berettyóújfalu-i mesterekkel,(Lisztes nevű) a bontott anyagból hozatja rendbe a sérült részt. 1950 őszéig lakják. A kastély kisajátítása után Bakonszegbe költöznek.  A kastélyt az Új Barázda szövetkezet használja, majd a Petőfi Szövetkezet használata alatt, további bontások történnek és innen az enyészeté. Mindaddig amíg a Petőfi Vadásztársaság rendbe nem hozatja és mint vadászházat használja napjainkig. (A jelenlegi megmaradt rész az eredeti egy harmada.) Utóirat: A Nagyváradi Levéltár a Füstpusztai kastélyba volt menekítve a háború elől 1944-ben, majd innen 1945-ben ökrös szekerekkel vitték a feltört ládákat Csillagtanyára az állomásra. Érdekes beszélgetésem volt 1997-ben Bod Kálmánnal akinek édesapja Bod József a Nagyváradi Levéltár irodatisztje volt megbízva  a Levéltár Füstpusztára való menekítésével, Jezelnicki Tiborral. Ő mint 14 éves gyermek ült az egyik teherautón. Emlékezete szerint két teherautónyi iratanyagot hoztak. Jelenleg Németországban él  Nürbergtől nem messze mint nyugdíjas tanár.  /Eredeti dokumentumok, visszaemlékezések, valaminta család elmondása alapján lejegyezte: Józsa Kálmán 2002/

Bódi Dániel, Bódi György, Bódi Sándor, Dajka Gábor, Dajka József, Elek Béni, Elek Mihály, Erős Bálint, Erős Márton, Fekete Gábor, Fekete János, Fekete Péter, Gyenge József, Herpai Pál, Juhász Gábor, Karajos János, Karajos Sándor, Kövér Sándor, Mózsik Bálint, Nagy József, Nemes Sándor, Német Gábor, Pálfi Mihály, Pánti Bálint, Pánti József, Pap József, B. Pap József, T. Pap Sándor, Pataki István, Pete Gergely, Sójom Gábor, M. Sólyom János, Sz. Sólyom János, Szabó János, Székely József, Szilágyi Sándor, Szűcs István, Török András, Tőzsér Márton Osváth Pál - Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása alapján