Köszöntő

Nagyrábé Nagyközség Önkormányzatának képviselőtestülete és minden lakosa nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt településünk honlapján.


TOVÁBB




Elfeledett
A Des Escherolles család

Az Echerolles család kapcsolata Rétszentmiklóssal

(Nagyrábé)
A család kapcsolata Rétszentmiklóssal 1846. augusztus 16-án tartott esküvővel kezdődik. 1846. augusztus 16-án a nagyváradi Szent László plébánián házasságot kötött a francia honból származó Giraud des Echerolles Károly  császári és királyi hadnagy (1819. június 23), valamint a várbói Kruspér Laura Mária (1808 augusztus 3)
(Forrás: házassági anyakönyvi kivonat)

Kruspér Laura Mária,  Kruspér Sándor és Sántha Mária Magdolna gyermeke.
(Forrás: születési anyakönyvi kivonat)


A Kruspér család fiú ága kihalt, a házasság utáni névhasználat Echerolles Kruspér. A Nagyváradi Püspökségtől vásárolt ház lett a családi központ.  

A Kruspér család az 1938-ban kiadott "Bihar Vármegye Monográfiája" szerint 1750 körüli időtől birtokolja Rétszentmiklóst. Ugyancsak a monográfia szerint 1864-ben az Úrbéri elkülönítéskor 4700 hold volt az Echerolles Kruspér család birtokában. 

Az Echerolles család az 1789-94-es polgári forradalom után került előbb Bécsbe, majd Nagyváradra.
Károly osztrák katonaiskolát végzett Grátz-ban, és 1838-tól mint kadétkáplár hagyja el az iskolát és a "Hessen Hamburg" 19. gyalogezredben szolgál.
1840 június 1-el kinevezik hadnagynak és a "Báró Máriási" 37-ik gyalogezredbe kerül Nagyváradra. A Francia nemesség után, Osztrák nemességet kap, majd később a magyar nemességet is megkapja.

A család által egykoron elkészített családfa kutatás 1543-ig vezeti vissza a család eredetét a francia honban.

Ugyancsak a család korábbi kutatása alapján van leírva, hogy a Kruspér család Zemplén megyéből származik.
várbói Kruspér István Mármaros adminisztrátora. 1744-ben adományba kapta a rétszentmiklósi birtokot Bihar megyében. Ettől kezdve lett a Kruspér család Bihar megyei.
A nemességet „várbó”-i előnévvel 1618-ban adományozta II. Mátyás Kruspér Istvánnak, nejének Katalinnak és 4 fiúknak Istvánnak, Andrásnak, Györgynek és Jánosnak.


Kastély: Rétszentmiklós (Nagyrábé)

Papp Gyuláné visszaemlékezése szerint, aki a családnál dolgozott 1918-tól 1923 ig. A benti kastély (Rétszentmiklósi) nem egy időben épült. Eredetileg egy régi kúria ált a helyén melyből csak a kápolna rész maradt meg. (A jelenlegi nyugati szárny) 1909-re fejeződik be az első átépítés Sándor esküvőjére. Mai állapotát 1927-ben nyerte el, a későbbiekben csak belső átépítések történnek.
1945 után a Gépállomás használja később Mezőgazdasági szakiskola működik falai közt, majd a Petőfi Szövetkezet irodája. A szövetkezet felszámolásakor a  RÁBÉ-PORTA kft vásárolja meg. Jelenleg folyik a teljes rekonstrukciója. 


 Kastély: Füstpuszta

Pántya János emlékezete szerint aki 1921-től 1945-ig élt a tanyán, a Füstpusztai kastély 1910 körül épült ujjá. Az Echerolles család birtokában lévő levelek bizonyítják, hogy 1870-ben már postát vittek a birtokra. Az első kastély vagy kúria építését a kiegyezés utáni időszakra tehetjük 1860-1870 közzé. A családi bírtok előbb háromfele majd Laura testvérüket kifizetve, kétfele válik. A benti kastély (Rétszentmiklós) és a birtok fele a Sándor ágé, míg Füstpuszta és a kastély a Gilbert ágé. A Füstpusztai kastély első bontására 1947-48-ban kerül sor. A család Berettyóújfalu-i mesterekkel,(Lisztes nevű) a bontott anyagból hozatja rendbe a sérült részt. 1950 őszéig lakják. A kastély kisajátítása után Bakonszegbe költöznek.  A kastélyt az Új Barázda szövetkezet használja, majd a Petőfi Szövetkezet használata alatt, további bontások történnek és innen az enyészeté. Mindaddig amíg a Petőfi Vadásztársaság rendbe nem hozatja és mint vadászházat használja napjainkig. (A jelenlegi megmaradt rész az eredeti egy harmada.)

Utóirat: A Nagyváradi Levéltár a Füstpusztai kastélyba volt menekítve a háború elől 1944-ben, majd innen 1945-ben ökrös szekerekkel vitték a feltört ládákat Csillagtanyára az állomásra. Érdekes beszélgetésem volt 1997-ben Bod Kálmánnal akinek édesapja Bod József a Nagyváradi Levéltár irodatisztje volt megbízva  a Levéltár Füstpusztára való menekítésével, Jezelnicki Tiborral. Ő mint 14 éves gyermek ült az egyik teherautón. Emlékezete szerint két teherautónyi iratanyagot hoztak. Jelenleg Németországban él  Nürbergtől nem messze mint nyugdíjas tanár. 

/Eredeti dokumentumok, visszaemlékezések, valamint
a család elmondása alapján lejegyezte: Józsa Kálmán 2002/



Az 1848-49-es honvédek névsora
  • Bódi Dániel,
  • Bódi György,
  • Bódi Sándor,
  • Dajka Gábor,
  • Dajka József,
  • Elek Béni,
  • Elek Mihály,
  • Erős Bálint,
  • Erős Márton,
  • Fekete Gábor,
  • Fekete János,
  • Fekete Péter,
  • Gyenge József,
  • Herpai Pál,
  • Juhász Gábor,
  • Karajos János,
  • Karajos Sándor,
  • Kövér Sándor,
  • Mózsik Bálint,
  • Nagy József,
  • Nemes Sándor,
  • Német Gábor,
  • Pálfi Mihály,
  • Pánti Bálint,
  • Pánti József,
  • Pap József,
  • B. Pap József,
  • T. Pap Sándor,
  • Pataki István,
  • Pete Gergely,
  • Sójom Gábor,
  • M. Sólyom János,
  • Sz. Sólyom János,
  • Szabó János,
  • Székely József,
  • Szilágyi Sándor,
  • Szűcs István,
  • Török András,
  • Tőzsér Márton

Osváth Pál - Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása alapján