Az Echerolles család kapcsolata Rétszentmiklóssal
(Nagyrábé)
A család kapcsolata Rétszentmiklóssal 1846. augusztus 16-án tartott esküvővel kezdődik. 1846. augusztus 16-án a nagyváradi Szent László plébánián házasságot kötött a francia honból származó Giraud des Echerolles Károly császári és királyi hadnagy (1819. június 23), valamint a várbói Kruspér Laura Mária (1808 augusztus 3)
(Forrás: házassági anyakönyvi kivonat)
Kruspér Laura Mária, Kruspér Sándor és Sántha Mária Magdolna gyermeke.
(Forrás: születési anyakönyvi kivonat)
A Kruspér család fiú ága kihalt, a házasság utáni névhasználat Echerolles Kruspér. A Nagyváradi Püspökségtől vásárolt ház lett a családi központ.
A Kruspér család az 1938-ban kiadott "Bihar Vármegye Monográfiája" szerint 1750 körüli időtől birtokolja Rétszentmiklóst. Ugyancsak a monográfia szerint 1864-ben az Úrbéri elkülönítéskor 4700 hold volt az Echerolles Kruspér család birtokában.
Az Echerolles család az 1789-94-es polgári forradalom után került előbb Bécsbe, majd Nagyváradra.
Károly osztrák katonaiskolát végzett Grátz-ban, és 1838-tól mint kadétkáplár hagyja el az iskolát és a "Hessen Hamburg" 19. gyalogezredben szolgál.
1840 június 1-el kinevezik hadnagynak és a "Báró Máriási" 37-ik gyalogezredbe kerül Nagyváradra. A Francia nemesség után, Osztrák nemességet kap, majd később a magyar nemességet is megkapja.
A család által egykoron elkészített családfa kutatás 1543-ig vezeti vissza a család eredetét a francia honban.
Ugyancsak a család korábbi kutatása alapján van leírva, hogy a Kruspér család Zemplén megyéből származik.
várbói Kruspér István Mármaros adminisztrátora. 1744-ben adományba kapta a rétszentmiklósi birtokot Bihar megyében. Ettől kezdve lett a Kruspér család Bihar megyei.
A nemességet „várbó”-i előnévvel 1618-ban adományozta II. Mátyás Kruspér Istvánnak, nejének Katalinnak és 4 fiúknak Istvánnak, Andrásnak, Györgynek és Jánosnak.
Kastély: Rétszentmiklós (Nagyrábé)
Papp Gyuláné visszaemlékezése szerint, aki a családnál dolgozott 1918-tól 1923 ig. A benti kastély (Rétszentmiklósi) nem egy időben épült. Eredetileg egy régi kúria ált a helyén melyből csak a kápolna rész maradt meg. (A jelenlegi nyugati szárny) 1909-re fejeződik be az első átépítés Sándor esküvőjére. Mai állapotát 1927-ben nyerte el, a későbbiekben csak belső átépítések történnek.
1945 után a Gépállomás használja később Mezőgazdasági szakiskola működik falai közt, majd a Petőfi Szövetkezet irodája. A szövetkezet felszámolásakor a RÁBÉ-PORTA kft vásárolja meg. Jelenleg folyik a teljes rekonstrukciója.
Kastély: Füstpuszta
Pántya János emlékezete szerint aki 1921-től 1945-ig élt a tanyán, a Füstpusztai kastély 1910 körül épült ujjá. Az Echerolles család birtokában lévő levelek bizonyítják, hogy 1870-ben már postát vittek a birtokra. Az első kastély vagy kúria építését a kiegyezés utáni időszakra tehetjük 1860-1870 közzé. A családi bírtok előbb háromfele majd Laura testvérüket kifizetve, kétfele válik. A benti kastély (Rétszentmiklós) és a birtok fele a Sándor ágé, míg Füstpuszta és a kastély a Gilbert ágé. A Füstpusztai kastély első bontására 1947-48-ban kerül sor. A család Berettyóújfalu-i mesterekkel,(Lisztes nevű) a bontott anyagból hozatja rendbe a sérült részt. 1950 őszéig lakják. A kastély kisajátítása után Bakonszegbe költöznek. A kastélyt az Új Barázda szövetkezet használja, majd a Petőfi Szövetkezet használata alatt, további bontások történnek és innen az enyészeté. Mindaddig amíg a Petőfi Vadásztársaság rendbe nem hozatja és mint vadászházat használja napjainkig. (A jelenlegi megmaradt rész az eredeti egy harmada.)
Utóirat: A Nagyváradi Levéltár a Füstpusztai kastélyba volt menekítve a háború elől 1944-ben, majd innen 1945-ben ökrös szekerekkel vitték a feltört ládákat Csillagtanyára az állomásra. Érdekes beszélgetésem volt 1997-ben Bod Kálmánnal akinek édesapja Bod József a Nagyváradi Levéltár irodatisztje volt megbízva a Levéltár Füstpusztára való menekítésével, Jezelnicki Tiborral. Ő mint 14 éves gyermek ült az egyik teherautón. Emlékezete szerint két teherautónyi iratanyagot hoztak. Jelenleg Németországban él Nürbergtől nem messze mint nyugdíjas tanár.
/Eredeti dokumentumok, visszaemlékezések, valamint
a család elmondása alapján lejegyezte: Józsa Kálmán 2002/
- Bódi Dániel,
- Bódi György,
- Bódi Sándor,
- Dajka Gábor,
- Dajka József,
- Elek Béni,
- Elek Mihály,
- Erős Bálint,
- Erős Márton,
- Fekete Gábor,
- Fekete János,
- Fekete Péter,
- Gyenge József,
- Herpai Pál,
- Juhász Gábor,
- Karajos János,
- Karajos Sándor,
- Kövér Sándor,
- Mózsik Bálint,
- Nagy József,
- Nemes Sándor,
- Német Gábor,
- Pálfi Mihály,
- Pánti Bálint,
- Pánti József,
- Pap József,
- B. Pap József,
- T. Pap Sándor,
- Pataki István,
- Pete Gergely,
- Sójom Gábor,
- M. Sólyom János,
- Sz. Sólyom János,
- Szabó János,
- Székely József,
- Szilágyi Sándor,
- Szűcs István,
- Török András,
- Tőzsér Márton
Osváth Pál - Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása alapján
